Scrum és agile. Egyre gyakrabban halljuk ezeket a fogalmakat munkánk során: például a liftben, konferenciákon vagy a kávégépnél sorban állás közben. De mit is jelentenek ezek pontosan? Mi a különbség közöttük? És mire jók?
A Scrum születése
Az egész 1986-ban kezdődött. Ebben az évben jelent meg Ikujiro Nonaka és Hirotaka Takeuchi The New New Product Development Game című publikációja, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy a legjobb eredményeket már régóta kis, multidiszciplináris csapatokkal lehet elérni.
Ezt a konklúziót követve Jeff Sutherland és Ken Schwaber 1996-ban létrehozott egy fejlesztési módszert a szoftverágazat számára. És megszületett a Scrum.
Mi a Scrum?
A Scrum egy szoftverek fejlesztése során használt, költségek nélküli keretrendszer. A módszer segítségével a cégek egyszerűen tudnak terméket fejleszteni és támogatni egy komplex és dinamikus környezetben.
A Scrum egy válasz a technológia rohamos fejlődésére és az ügyfelek igényeinek gyors változására. A módszer kiindulópontja a tapasztalat: megpróbáljuk, tanulunk a tapasztalatainkból, és eldöntjük, hogyan tovább.
Hogyan működik a Scrum a gyakorlatban?
A Scrum-csapatok kicsik, 3-9 emberből állnak,és saját magukat irányítják. A team tagjai egy lépésről lépésre kidolgozott módszer alapján végzik munkájukat. Egy meghatározott időintervallumban (például két hét alatt) létrehoznak egy új terméket vagy funkciót, vagy egy régi javított változatát. Ezeknek az úgynevezett sprinteknek a segítségével lehet folyamatosan tartható és reális határidőkkel dolgozni.
A nyereség: átláthatóság, ellenőrzés és alkalmazkodás
Miért jó a munkát sprintekre bontani? Így realisztikusabban tudja megtervezni a munkafolyamatot, mert pontosan láthatja, mit és mennyi idő alatt kell megcsinálni. Ezáltal kiszámítható lesz a tervezés folyamata.
Emellett a rövid periódusokban a kockázatok is könnyebben kezelhetőek. Nem szükséges a hosszadalmas tervezés és átfogó kockázatelemzés készítése. Minden egyes, a team által megtett lépésnél látatóvá válik a cég számára, hogy milyen akadályok lépnek fel a munka során, milyen forgatókönyvet követhet a csapat és hogy ennek milyen hatása van. Ezeknek az információknak a birtokában a cég ott avatkozhat közbe, ahol szükséges.
A rövid időintervallumok segítségével átláthatóvá válik a csapat munkája. Minden sprint végén mutassa meg az ügyfélnek a fejlesztés eredményét. Az átláthatóság előnye? Hogy a megrendelő közvetlen visszajelzést tud adni, amelyet a csapat a következő sprintben hasznosíthat. Így tudják a terméket az ügyfél igényeihez alkalmazkodva tovább fejleszteni.
Az agilis módszertan születése
2001-ben, a szoftverágazatban létrejött az Agile Manifesto a szoftverfejlesztés számára. A Manifesto négy alapvető értékből áll:
az egyén és a személyes kommunikáció sokkal fontosabb, mint a folyamatok és eszközök
a működő szoftver sokkal fontosabb, mint az átfogó dokumentáció
az ügyféllel történő együttműködés sokkal fontosabb, mint a szerződéses egyeztetés
a változásokra történő reagálás sokkal fontosabb, mint a tervek merev követése
Az agilis módszertan alapítói a négy érték szerint 12 alapelvet hoztak létre. Ezt a 12 alapelvet alkalmazzák a szoftverfejlesztés során, viszont az agilis gondolkodásmódnak mindegyik ágazat hasznát veheti.
Az elsődleges ok, amiért az agilis módszertant bevezették a szoftverfejlesztésben az volt, hogy a nagyobb cégek rugalmasabbá, változásokra fogékonyabbá váljanak. A kisebb vállalatok alapvetően egyszerűbben tudnak gyorsan reagálni az ügyfél kéréseire, és egy kisebb cégre nem jellemző a zárt cégstruktúra.
A nagyobb vállalatok kevésbé rugalmasak. Jellemző rájuk, hogy a projektek során általában a vízesés-modellt alkalmazzák: egy tervnek vagy projektnek kivitelezés előtt először végig kell mennie a különböző osztályokon és vezetői rétegeken. Ezáltal a cég működése lassúvá válik.
Scrum vs Agile
Mi a Scrum és Agile közötti különbség? A Scrum egy keretrendszer, az agilis módszertan pedig egy gondolkodásmód. Az agile alapgondolata: egy olyan cégnek, amely „túl akar élni” rugalmasnak kell lennie, és alkalmazkodnia kell a változásokhoz.
Hasonlítsuk össze ezt a helyzetet egy jaguáréval. A jaguár célja a túlélés. És ahhoz, hogy életben maradjon, elég gyorsnak és hajlékonynak kell lennie, valamint prédája minden mozdulatára villámgyorsan kell reagálnia. A vállalatok számára ez a rugalmasság éppen ugyan ilyen fontos – különösen ebben az időszakban, amikor a technológiai újítások gyors ütemben követik egymást. A cégeknek is elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy az új technológiákhoz és az ügyfelek változó igényeihez alkalmazkodjanak.
Egy hírhedt példa a Kodak esete. Régen a Kodak analóg kamerák gyártójaként kiemelkedően sikeres volt. Azonban amikor a fotózás digitálissá vált, a Kodaknak nem sikerült elég gyorsan reag
A nyereség: gyors reakciók és rugalmasság
Az agilis gondolkodásmód segítségével visszatérhet cége működésébe rugalmasság, és ezáltal képes lesz gyorsan reagálni változásokra. Az agilis módszertant alkalmazó munkafolyamat egyik célja a bürokrácia csökkentése. Emellett pedig az agile egy „más” típusú munkavállalót is megkövetel. Egy agilis munkakörnyezetben a dolgozóknak meg kell osztaniuk egymással a tudást, a kreatívnak kell lenniük, a megoldást pedig saját maguk találják meg. A kezdeményezés már nem a vezetők, hanem a szakterületen dolgozók feladata.
Hogyan működik az agile a gyakorlatban?
Arról, hogy hogyan alkalmazza az agilis módszertant munkája során, nincs semmiféle útmutató. Az agilis módszertanhoz kulturális átalakulás szükséges. A legfontosabb változás az, hogy cége fogékony legyen a változásokra. A hagyományos munka során igyekszünk a változásokat kizárni: tervet készítünk, és amennyire csak lehetséges, próbáljuk magunkat ahhoz tartani.
Az agilis gondolkodásmód során az a kiindulópont, hogy a tervek igenis változhatnak. Nem mindig lehet például két évig ugyan azt a tervet követni. A cél világos, de a hozzá vezető út változhat. Az agilis munka a javulás töretlen folyamata. Soha nincsen vége.
Szeretne többet tudni az agilis szolgáltatásmenedzsmentről? Ebben a blogban Robert röviden elmagyarázza, hogyan lehet az agilis módszertant a szolgáltatásmenedzsmentben alkalmazni. Szívesen beleásná magát még jobban a témába? Töltse le az ingyenes Agilis szolgáltatásmenedzsment című e-bookunkat!
